Kis kastély

by Vendég Szomb. Márc. 28, 2009 6:55 pm

Itt laktam hát, egy hatalmas házban: 3 szintes, régi viktoriánus stílus. És csendes, nem voltak méterekre szomszédok, kicsit távolabb laktam mint szoktak erre fele az emberek.
A kapum kovácsolt vas: elég impozáns jelenség.
A nagy ajtóhoz egy kis lámpasor vezetett.
Amikor elértem az ajtót, jól szemügyre vettem, díszes faragások szegélyezték és egy jókora kopogtató, miután az ajtót kinyitottam, beléptem egy hatalmas előszobába s megérintett a ház kora, melyet azonnal felismertem.
Előttem egy régi nemesi családé volt a ház, de a családi gazdaság csődbe ment, én meg azonnal beleszerettem a házba s kétszeres áron átvettem a tulajtól, aki szomorúan de teli zsebbel távozott családjával.
Az alsó szinten tágas előszoba, étkező, táncterem, komornyik lak és egy óriási hall. Valamint 1 WC, mosókonyha.
A második szinten 4 szoba, 1 fürdő, 1 WC, egy kicsiny dolgozó szoba.
A harmadik szint a kedvencem: 1 szoba, itt is WC, és egy soha nem látott hatalmas könyvtár, amikor megvettem a házat részben emiatt vettem meg.
Hatalmas négy méter magas polcok egyik oldalon, körben létra mely csigán mozgatható, másik oldalt olyan 220 cm magasan körbe egy szint korláttal... eszményi. Hatalmas kandalló, előtte két bőr kanapé és egy olvasó lámpa, a szoba hihetetlen biztonságos és szigetelhető.
Valamint az egész házat védő varázslatok, és egy automatikus biztonsági rendszer védi mely az ablakokra acél lemezeket von, és az ajtókat is lemezekkel erősíti meg. Mellesleg vannak titkos járatok a házban.

by **Brajah Tentraue** Vas. Márc. 29, 2009 8:51 pm

Leparkoltam a nagy kastély előtt,bezártam az autót s a kapuhoz igyekeztem.Nagy vasajtó rajta félelmetesen ijesztő kopogtató.Előkotortam a zsebemből a kis kulcsot s beleillesztettem a zárba, s elfordítottam.A vasajtó kinyílt.Egy tágas tér fogadott,komfortos viktoriánus bútorok, berendezések.
+Őszintén szólva egy Drakula kastélyra számítottam.
Beljebb haladtam a tágas folyosó után egy lépcső és tetején a dolgozó szoba tárult elém benne egy íróasztal,egy könyvekkel teli szekrény és egy kis asztalka mellette egy karosszék és egy kisebb méretű bársonyszék. Lehuppantam a kisebbikbe.

by Vendég Vas. Márc. 29, 2009 9:02 pm

+Elértem otthonomat mellettem édesdeden aludt Sonya.
Mikor ráhajtottam a kifutóra akkor vettem észre hogy dolgozószobám ablakán fény árad ki.
Tudatommal kikémleltem ki az, nah a kölyök. kicsit elfintorodtam, pont őrá nem gondoltam volna de legalább kaptam kis erősítést, persze felajánlottam neki a levélben melyet Oroszországba küldtem hogy ha befejezte ügyeit jöjjön martigny-be és tanítom tovább.
Óvatosan felnyaláboltam az ülésről az ájult sonyat, és elindultam vele az ajtó felé, még gyorsan körbe kémleltem nem e követtek.
Tiszta volt a terep.
Kinyitottam hatalmas ajtómat, beléptem az előszobába és elmémmel üdvözöltem Brajah-ot majd felmentem a 3. szintre az olvasó szobámba. Ott ült az egyik bőrfotelban brajah, a másikba letettem Sonya-t.
-Szia ifjú mágus. +Mosolyogtam az ifjoncra.
-Ne haragudj mindjárt mesélek.
Azzal begyógyítottam Sonya sebeit és felébresztettem.

by **Brajah Tentraue** Vas. Márc. 29, 2009 9:13 pm

A férfi érkezését hallva már pattanna fel, hogy elé menjen, viszont megérzi egy másik tudat jelenlétét is, úgyhogy úgy dönt, inkább ülve marad, és megvárja, amíg odaérnek.
Mikor belép az ajtón, karjában a nővel, kissé elcsodálkozik, de igyekszik ezt minél jobban palástolni, és természetesen viselkedni.
-Ááh,hello Smile

Ki ez a szép hölgyemény ?Netán barátnő ?
+Biztos valakit felszedett útközben hazafele... Laughing

by Vendég Vas. Márc. 29, 2009 9:17 pm

+Sonya már ficánkolt gyorsan elviszem brajahot, a szobája felé.
-Kövess megmutatom a szobád.
+a 2.-ikon egy igen hatalmas szobát adtam neki kulccsal egyetemben.
-Nos itt fogsz lakni fürödj meg ha akarsz folyosó vége konyha földszinten, kérdéseidet késöbb most foglalkoznom kell a hölgyel.
-Lehet késöbb elis megyünk majd beszélünk addig ismerkedj othonommal.
-Jó éjszakát.
+Azzal kifordultam a szobából és rohantam vissza az emeleti könyvtár szobámba.

by Vendég Vas. Márc. 29, 2009 9:31 pm

+Mikor felértem a szobába már nagyon mocorgott sonya.
Közelebb léptem leültem a másik fotelba és néztem ahogy az egyik hajtincse belelóg az arcába.
Belém hasított régi szerelmem szépsége, tisztára rá hasonlított, sose feledném el az arcot.
Talán bűn erre gondolni de még a modora is kicsit olyan.
Sajnos mivel emlékeim 1 részét átadtam neki biztosra veszem észre fogja venni a hasonlóságot.
Valamint érzem ennek is lesz következménye remélem inkább pozitív, bár nála ki tudja.
Nagyot sóhajtottam, és néztem a fahasábok pattogását a kandallóban.
Kint süvített a szél, a házban megnyílt egy csap gondolom brajah megfürdik. Akkor és ott mérhetetlen szomorúság fogott el és megint
megéreztem valójában milyen vén vagyok.

by **Erica Fadde** Vas. Márc. 29, 2009 9:35 pm

Mikor felébred, pár pillanatig csak azzal törődik, hogy látása kitisztuljon. Dörzsölgeti kicsit a szemét, aztán felül, és körülnéz.
Először megdermed az ismeretlen hely láttán. Elképzelni sem tudja, hogyan kerülhetett ide. Szemét meresztgetve fordul körbe, de még mindig nem ismerős neki a hely.
+ Hol a fenébe lehetek?
Egy röpke pillanatra elgondolkozik, lehet-e, hogy csak álmodja, aztán megrázza a fejét és letesz erről. Ekkor veszi csak észre, hogy valaki ül a másik fotelban. Arra fordul, és közben keze már lendül is a kabát alatti Glock-ért, de félúton megáll a levegőben, mikor megismeri a mágust.
+ Hát persze... gondolhattam volna, hogy benne van a keze.
- Mégis hol vagyok? És hogy kerültem ide?
A megszokott gúny most nem érezhető a hangján. Helyette viszont a felháborodás, és nem is kicsit. Elhozzák egy idegen helyre, ráadásul a tudta és beleegyezése nélkül... teljesen egyértelműen pofátlanság. De a férfinak ezt inkább nem kezdi el ragozni.
Leereszti kezét, aztán kicsit megigazgatja haját, és újra nézelődni kezd a helyiségben.

by Vendég Vas. Márc. 29, 2009 9:44 pm

+Jellemző felébred első a pisztolya lenne. Nagy levegőt veszek és próbálok kedvesen megnyugtatóan beszélni hozzá.
-Nos joggal vagy mérges és dühős, az otthonomba vagy, azért hoztalak ide mert az egyik mocsok vérfarkas leütött, én gyorsan kimenekítettem mindkettőnket.
-Mivel nem tudtam merre laksz, ezért nem oda vittelek, és jobbat nem tudtam kitalálni kérlek fogadd el bocsánat kérésemet.
-A kocsid biztonságba a ház kifutóján van ha nem bánod azt is elhoztam.
-Meggyógyítottalak majd felébresztettelek de igazán csúnya ütést kaptál.
+Túl érzelmes vagyok azt hittem a 280 év kiirtotta belőlem.
-Van itt 1 srác a barátom Oroszországból jött, még nagyon fiatal, mikor haza hoztalak már itt volt van egy pótkulcsa.
-Gondoltam elmondom ne érjen váratlanul mert még a végén megölnéd.
-Ártalmatlan rád nézve, a másodikon szállásoltam el. Közben kezemmel mutattam az utat.
-Amennyiben elakarsz menni semmi akadálya, de ha gondolod nagy ez a ház, itt töltheted az éjszakát.
-Ha gondolod elkaphatunk néhány vérfarkast is a klubból, de ma éjjel már felesleges lenne. Azzal türelmesen összekulcsoltam és vártam mit fog reagálni, már azon is csodálkoztam, hogy nem lőtt rám azonnal.

by **Erica Fadde** Vas. Márc. 29, 2009 10:15 pm

Kicsit lehiggad a magyarázat hallatán, mély levegőt vesz, és csak bólogat. Lassan kései emlékek tolulnak a fejébe, és rájön, hogy a mágus igazat mondd.
Közben tarkójához nyúl. Valami rémlik neki a történtekből, de ha részletesen kikérdeznék róla, biztos nem tudná, mit mondjon.
- Értem... szóval nálad vagyok... pompás.
Szemforgatva néz a kandallóba, amíg a férfi folytatja. Mikor a kocsiról esik szó, felkapja a fejét. Nem tudja, mekkora biztonságban lehet azon a bizonyos kifutón, de ha egy karcolás is lesz rajta, akkor vér fog folyni, az biztos.
- Rendben van.
Tovább nézi a tüzet, közben térdeire könyököl, és arca előtt összekulcsolja ujjait. Amikor a mágus megemlíti a fiút, ránéz, és halkan felnevet.
- Mármint úgy érted... barátod, vagy mágus barátod? Esetleg házi vámpír-kedvenc?
+ Belőle még azt is kinézném.
- Szóval nem veszélyes... azt nem hinném. Mindenki veszélyes.
Rossz kimondani, de így van. Az embert bármikor hátba támadhatják. És sajnos erre fel kell készülni.
- Azt hiszem, ma éjjelre ennyi elég volt. Majd talán máskor.
Nem tudja, mennyi lehet az idő. Talán tanácsosabb lenne hazamennie, mint maradnia. De most, hogy tisztában van Nathaniel előéletével, kezd benne megbízni... annak ellenére, aki.
- Talán... maradok. Ha tényleg nem gond.
Nem akarja bevallani, de erejének használata, a harc és a sérülés legyengítette, és nincs túl sok kedve most hazautazni. Hátradől a fotelben, és a férfira néz válaszra várva.

by Vendég Hétf. Márc. 30, 2009 8:24 pm

+Nem szoktam hozzá a nőkhöz, alkalmi szexen kívül nemigen volt mostanság több.
Szóval nem tudom mit kezdjek sonyaval.
-Természetesen nemgond maradj nyugodtan, azért ajánlottam fel.
-Hát a fiúról annyit, hogy majd ha ő akarja elmondja ember vagy valami más teremtmény.
-Ha gondolod megmutatom a szobád, de még beszélgethetünk is, esetleg ha éhes vagy ehetünk.
-Mellesleg engem is kimerített a sok varázslás, elég régóta nemvolt egy este alatt ennyire szükségem rá.
+Közben megvakargattam a kis heget, a könyökömön amit majd még elkel tüntetnem.
-Remélem sikerül jobb belátásra bírnom téged magammal kapcsolatban.
-A közös kalandok majd segítenek.
-De holnap reggel ha elmész soha többé nem zaklatlak, a te szíved joga hogy keresel vagy nem.
+Hát nem hinném, hogy sűrűn keresne, de megkel próbálni legalább.
-Nos ez a V3 klub mellesleg igazi gyülekező hely ahogy láttam, sok a dög, de legalább a pia jó.
-Kicsit többet fogok oda járni, hátha valami jó buli lesz.

by **Erica Fadde** Hétf. Márc. 30, 2009 8:45 pm

Egy halk "köszönöm"-öt elmotyog, nem tudja, hallotta-e egyáltalán a férfi. Aztán szemforgatva, elhúzott szájjal megjegyzi:
- Persze, a védenc az védenc. Értem én.
+ Micsoda marhaság... biztos csak én nem értem.
Vállat von, végül is nem az ő dolga. Túl fogja élni ezt a bizonytalanságot.
- Nem, kösz, nem vagyok éhes.
Kiül a fotel szélére, és a kandallót kezdi nézni.
- És mégis miről beszélgetnénk? Vajon van egyáltalán közös témánk?
Aztán gonoszan elmosolyodik, és a szeme sarkából a férfire néz.
- Jobb belátásra? Szerintem már az is jobb belátásnak számít, hogy még nem ugrottam neked. És honnan veszed, hogy lesznek közös kalandok?
Elmosolyodik, aztán feláll, és a hatalmas polcokhoz sétál. Elképesztőnek találja, hogy van ember, aki otthon felhalmoz ennyi könyvet... most kivételesen pozitív értelemben. Végigsimít kezével a könyvek gerincén, aztán hátrébb lép, és kicsit arrébb megy. Mikor eljut az agyáig, mit mondott a férfi, arra kapja a fejét, és meglepetten szólal meg.
- Óh, igen? Hát... jó. De szavadon foglak ám.
Aztán tovább sétál, és nézegeti a könyveket.
- Igen, tényleg az. Gyakran járok oda, de nekem valahogy legtöbbször sikerül elkerülnöm az ennyire meleg helyzeteket. Egy estére bőven elég egyel-kettővel kevesebb is.
Megtorpan, és a könyvek felé mutat.
- Gondolom ezek nem a könyvesboltod.

by Vendég Kedd Márc. 31, 2009 8:40 pm

+Még mindig a hidegség, sose fogja elhagyni.
Nembaj legalább kihívás a csaj.
-Oh igen bátran igénybe vehetsz 1-1 akcióra. Szeretem a kalandokat, és utálok egy helyben ülni évtizedekig.
-Nos ezek a személyes és egyben legértékesebb, könyveim, nem ez az eladásra szánt.
-Sőt mutatok valamit.
+Odasétáltam az egyik könyves polchoz és az egyik könyvben megnyomtam egy piros gombot, kiugrott egy titkos rekesz abban egy hangérzékelő, abba belemondtam a varázs szót, és a polc kiugrott a helyéről egy másik szobát feltárva. Hm vajon ettől elámul e ?!
-Fontos a biztonság azért ez a sok gomb meg érzékelő.
A szoba ami elénk tárult negyed akkora volt mint amiben álltunk.
-Nos bemehetünk ha szeretnéd, apátságokkal régi papokkal vagyok jóban, valamint igen sok könyvre vadásznom kellett, értékük felbecsülhetetlen, de sok hasznos dolog van bennük.
-akad amelyikben varázsigék és alkalmazásaik vannak leírva, akad amelyikben farkas klánok vannak leírva, akad melyekben vámpír történelem van s persze a vadászokról is akad néhány dokumentáció.
+Sokszor magam is elcsodálkoztam eme hatalmas gyűjteményemen.Remélem érzi sonya mekkora értéke van.
-Több évtizedes munkám eredménye. +Mosolyodtam sonya-ra.
-No de mindegy, ha gondolod nézd meg őket bátran lapozz beléjük én leszaladok, hozok egy kis forró teát, mint montam engem is kifárasztott a ma esti kaland.
+Azzal faképnél hagytam a régi könyvek között, és lesíettem a konyhába.

by **Erica Fadde** Kedd Márc. 31, 2009 8:55 pm

A kis mutatvány láttán egy pillanatra valóban megdöbben. Aztán köhint egyet, és összeszedi gondolatait. Bólint párat, és közömbös arcot próbál vágni.
- Aha, igen, izgalmas...
Fél lépést előrelép, és benéz a helyiségbe, aztán visszahintázik helyére.
- Jó, persze, menj csak.
Megvárja, amíg a férfi kimegy a szobából, aztán halkan suttogva, gondolkozás nélkül a szobába veti magát.
Próbálja megállapítani, hogy melyik miről szólhat, de sok példányon olyan nyelvet lát, amit nem ismer. Lekap párat, amiknek gyanús címe van, de az írást akkor sem érti bennük. Eltart pár percig, mire olyat talál, amit ért is. Történetesen egy angol írás a vámpírokról. Amit ki tud bogarászni a sárguló lapokról, az sem tűnik túl nagy segítségnek, csak általános dolgok. Aztán talál egyet, ami a mágia alapjait taglalja. Aki tud ezzel mit kezdeni, annak valószínűleg nagy értéket képvisel.
+ Ha beülhetnék ide... cirka három-négy napra, akkor talán végig tudnám bogarászni az összeset, amit értek... sajnos úgy látom, kevés ilyen akar erre.
Elhúzza a száját. Jól behúzta a mágus a csőbe. Lehetne kicsit rendszeretőbb, és felcédulázhatná mondjuk piros papírral a vámpírokról szóló köteteket, barnával a farkasokat és így tovább.
Legyint egyet, aztán visszateszi a könyveket. Rövidtávon úgyse megy velük semmire. Vet még pár pillantást a polcokra, aztán kilép, vissza a "könyvtárba".

by Vendég Kedd Márc. 31, 2009 9:35 pm

+ Mikor elkészült a tea felvittem egy kis pirítóssal egyetemben a felső könyvtár szobába, sonya ugyanott áll ahol azelőtt.
nem tudom eldönteni de szerintem megnézte, bár a könyvek nagy része bizonyára érthetetlen neki vagy hasztalan, sokat még én se tudok elolvasni. Odalépek a két fotel közé, és leteszem a kis asztalra a teákat és a pirítósokat.
-Tessék a tea, bátorkodtam pirítóst is felhozni hidd el jót fog tenni.
-Ahogy tudom vadászoknak van különleges érzékük a méreg észleléshez, szóval bátran elemezd nem kevertem bele semmit.
+Próbáltam minél kedvesebben rá nézni, hogy tényleg higgyen nekem bár sonya nemvolt az a hitbuzgó semmilyen téren.
Leültem az egyik székbe és vártam mit lép sonya, elsőre leült de még nem tett további lépést, éreztem, hogy gondolkodik valamin.
-Nos te tudsz rólam mindent esetleg én is tudhatok rólad többet némivel?
-Nem szeretnék tolakodónak tűnni, de örülnék neki ha barátságosabb lennél.
-Ennek pedig a legfőbb jele ha elmesélsz pár dolgot az életedből.
-Kíváncsi volnék mi késztet pl. az ölésre kertelés nélkül ha természetfelettivel kerülsz össze.
+Némán figyeltem arcvonásait és vártam mit fog reagálni, remélem nem mentem messzire.

by **Erica Fadde** Szer. Ápr. 01, 2009 12:22 pm

Nem tudja eldönteni, hogy örüljön, vagy idegesítőnek gondolja a férfi túlbuzgását. Mindenesetre nagyon igyekszik, annyi szent. Karba teszi kezeit, és gondolkozik pár pillanatig. A méreg említésekor kis híján elneveti magát, most kivételesen ez meg sem fordult a fejében.
Végül odasétál az egyik fotelhoz, és leül benne. Egy darabig csak nézi a teákat... milyen régóta nem ivott egy jobb fajta angol teát... és még milyen sokáig nem is fog. De már egészen hozzászokott az itteni silány utánzatokhoz.
- Köszönöm.
Elveszi az egyiket, maga elé emeli, és nézegetni kezdi. Mindig ezt találta a legmegnyugtatóbb dolgok egyikének: a meleg bögre az ember kezében, a gőzölgő folyadék fodrozódó felszínnel.
Mikor észreveszi, hogy kérdezték, felkapja a fejét, és a férfire néz. Többet? Igaz... hiszen ő minden apró részletet tud. Az lenne a minimum, hogy ő is adjon ezért valamit cserébe. Jól ki lett ez találva.
Talán percek is beletelnek, mire fejben végigér kérdésein és aggodalmain. Aztán sóhajt, és belekortyol a teába. Mikor leereszti, kinyitja a száját, aztán nem sokkal meg is szólal.
- Szóval többet akarsz tudni? És legyek barátságosabb. Akkor talán kezdhetnénk elölről.
Szabaddá teszi jobb kezét, és a mágus felé nyújtja.
- A nevem Erica Fadde. Hogy mi késztet az ölésre? Nem is tudom... talán túlzottan beleélem magam az áldozatok szerepébe, és túl jól elképzelem, ahogy naponta... ki tudja, hányukat ölik meg vámpírok, vérfarkasok, szellemek, vagy akár mágusok. Persze, halandó is öl halandót, de azért lássuk be, olyan esetekben kicsit kiegyenlítettebb a harc. Azokat pedig börtönbe csukják, és utolsó pár évükre jobb esetben kiszabadulnak. És a vámpírok? Akiknek a többsége lelkiismeret furdalás nélkül megöl akármennyi embert? Nekik is jár a megtorlás.
Újabb nagy korty a teából, aztán tovább beszél.
- Az emberek közt nincs helye ilyen elkorcsosult létformáknak. Még a vadászok is túlzás a természettől, de mi legalább valóban a halandók hasznát szolgáljuk. Persze a munkánknak sose lesz vége, mert mindig lesznek újak és újak, de ha csak ülünk, és várjuk, hogy majd megoldódik... ennyi erővel átvághatnám a saját torkom.
Ujjaival dobolni kezd teáján, és vesz egy mély levegőt.
- Talán van, aki azt mondaná, hogy mindez nem elég indok... nekem viszont bőven az. És persze, biztosan vannak "jó vámpírok", és "jó démonok", de ez semmin nem változtat, mert ettől még ugyan úgy azok, amik.
Elhallgat, és a kandallóba néz. Az idejét se tudja, mikor mondta el bárkinek is, ki ő valójában. Még Jasonnek sem árult el mindent. Az pedig, hogy egy huzamban ennyit beszél, elég szokatlan jelenség.
- De mindez nem publikus. Főleg nem a személyazonosságom.

by **Brajah Tentraue** Vas. Május 24, 2009 4:49 pm

+Jóízűt aludtam.
Kényelmes ágyban aludt.
+Vendégszoba de mégis mintha otthon érezném magam,nagyon komfortos. Lehet hogy még nem keltek fel...
Bekapcsolja a tv-t. Hosszas keresgélés után megtalálja a távirányítót is:)
+ Nézzük...
Mindenféle csatornát megtalált,de azt nem amit szívesen nézett volna.
+Lemegyek megnézem őket.

by Vendég Vas. Május 24, 2009 4:54 pm

+Végre leül a fotelbe. Ez haladás sonya felől.
Kortyolgatja a teát, remélem ízlik neki Ír krém tea tejszínnel, a kedvencem.
Leteszi a teáját szólásra nyitja csodálatos ajkait és elkezd mesélni, bemutatkozik.
Hihetetlen még a neve se igazi, Fadde.
Álmélkodok nagyokat kicsiket, látom kicsit pesszimista, majd változtatunk ezen.
- Nos Fadde, köszönöm a bizalmadat.
- Így már tisztábban látok, és néhány dolgot kezdek megérteni.
- De tudd, én nem értek mindenben egyet veled, mivel léteznek nem e világi lények, akiknek puszta halandó nem parancsolhat hisz sokkal erősebbek.
- Szerintem ez nem a mi feladatunk, mármint az ítélkezés.
- De ha valamelyik túl messze megy igen megkel ölni.
- Magam is végeztem pár vámpírral és vérfarkassal, de soha nem jó szívvel és csak aki megérdemelte.
- Csak tudd még mágust is öltem meg, a rendemnek én vagyok az utolsó tagja, kivétel Brajah-ot ő a tanítványom rendem legfrissebb tagja.
- Sokszor nagy pusztítást végeztem soha nem jó kedvel, előfordult, hogy egy-egy mágussal annyira magas fokig mentünk a harcban, hogy tornádók keletkeztek, persze manapság kevés az erős mágus.
- Kutatom őket de mint láthatod örökösen bujkálunk, senki sem szeret minket hisz mi vagyunk a legmágikusabb nem e világiak talán.
- Hidd el nekünk se könnyű Erica, örökös bujdosások életre halálra küzdelmek, sok vadásszal végeztem akik nem adták fel, és azt hiszed jólesett?! Cseppet sem.
- Ezt hidd el nekem kérlek szépen.
- Csak a jó ügyért ölök, és egyre ritkábban, tudod a korral még megfontoltabb és ravaszabb lettem azt hiszem, és minden újabb 50-évben még jobban elrejtem magam.
- Fő célom nem más mint, hogy a mágusok között egy nagy tanácsot alakítsak ki ezzel kordában tartani a csapodárokat.
- Segítek neked, amennyiben te is segítesz céljaimat elérni, hidd el ezzel minden halandónak jobb lenne, régen egy nagy rendje volt a mágusoknak, mára nem így van.
+Kicsit elragadott a hév de sok dolog megmozdult bennem, és kicsit dühös lettem, hisz a mágusok alapjáraton nem gonoszak, de sajnos sokan csak arra gondolnak, mekkora pusztításra vagyunk képesek. Próbáltam kifürkészni Fadde arcát nem tudtam mi zajlik a fejében, de furcsa érzelmek kezdtek el kavarogni bennem. Közelebb léptem hozzá, és vártam mi történik, nem félek a haláltól az élet nekem már nem jelent semmit, elég évet éltem már meg.

by **Erica Fadde** Vas. Május 24, 2009 5:31 pm

Miközben a férfi beszél, kiissza a tea maradékát, és leteszi a bögrét. Kissé idegesen dobolni kezd egyik lábfejével, és hallgatás közben a padlót nézi.
- Lehet, hogy erősebbek, és parancsolni sem lehet nekik. Éppen ezért veszélyesek annyira... de azt hiszem, sosem fogjuk megérteni egymás álláspontját.
Elgondolkozva mered maga elé, lábfeje megáll a levegőben, aztán lassan leereszti.
- És mi változik akkor, ha mondjuk elhiszem? Mert fogjuk rá, hogy így van. Ettől miért lesz mondjuk neked jobb?
Felnevet, aztán mikor végre kap levegőt, és meg is tud szólalni, a férfi szavába vág.
- Hát tudod, nekem nincs újabb és újabb ötven évem. Örülhetek, ha összesen egy lesz. Habár... nem is tudom, mi a rosszabb, túl sok időt megélni, vagy túl keveset...
Jobb kezével rákönyököl a fotel karfájára, és arcát a tenyerébe dönti. Üres tekintettel néz fel a férfira, aki lassan feláll, és tesz pár lépést felé.
- Szóval segítsek... Hát persze, miért is ne, nem igaz?
Kedve lenne újra felnevetni, de inkább elfojtja, nehogy Nathaniel őrültnek nézze a kitörései miatt.
- Segíteni egy természetfeletti lénynek, akit megölnöm kellene... nagyszerű kilátások...
A férfi arcába néz, aztán nagyot sóhajt, a hajába túr.
- Szóval kössünk alkut?
Hezitál, nem tud dönteni, mit tegyen. Egyrészt előnyös lenne a "szövetség", hiszen sok dolgot megkönnyítene, másrészt viszont talán a többi vadász árulásnak tekintené. Pár pillanatnyi csend után végül feláll, és jobb kezét a mágus felé nyújtja.
- Jól van, legyen, kölcsönösen segítjük a másikat, ha módunkban áll.
Egy gyors pillanatra megremeg a keze, és már rántaná vissza, mikor tudatosul benne, hogy ez szimpla formaság, hiszen a döntő szót már kimondta.
- De remélem nem szoktál gyakran ilyet csinálni. Nincs kedvem közvetett szövetségben lenni még pár tucat... tudom is én mivel éppen.
Közben lépések zaját hallja valahonnan a távolból, de nem tudja megítélni, a hangok forrása mennyire lehet közel vagy távol, hiszen nem ismeri a helyet. Gyors oldalpillantást vet az ajtó felé, aztán újra a férfira néz, de nem szólal meg.

by **Brajah Tentraue** Vas. Május 24, 2009 6:00 pm

-Sziasztok!...Esetleg megzavartam valamit ? Rolling Eyes

+Kezdenek egyre közelebb kerülni egymáshoz celebrate

Álmos fejet vág! S megkérdezi:
- Vajon mennyi lehet az idő ?
Kint sötét van, telihold.Baljós jel...
- Telihold ?Nem szeretem a teliholdat kill

Mint aki otthon érzi magát lehuppant Fadde mellé egy fotelba,s megkérdi:
- Nos mit zavartam meg? Angel

Nem aludt sokat...nyugtalankodott éjszaka...Rosszat érzett
- Nem találtam semmit a tv-be úgyhogy éreztem le kell jönnöm bekapcsolódni hozzátok. Nem sokat hallottami iménti beszélgetésetekből.Csak elhaló hangok szűrődtek fel az emeletre Very Happy

Nathaniel, akad egy kávéd? Smile

by Vendég Vas. Május 24, 2009 6:42 pm

+Nos a legrosszabbkor, jön ide kis fiatal, agyalágyult.
Nemtudom mit fogok vele tenni.
- Khm. Fontos dolgokról beszélgettünk Sonyával drága brajah.
+Eléggé szúrós pillanatot vetettem rá, remélem leveszi.
- Megvítattuk fajunk dolgait, neked is jobban kikéne venned a dolgokban a részed.
- No de semmi gond még fiatal vagy.
- Kávét találsz a konyhában lent ha lennél oly kedves nekem is hozhatnál 1-et ha atta felé jársz.
+Ha nekem elszúrja eddig elért kompromisszumaimat Faddeval én megölöm.
Talán kicsit többet érzek a leányzó iránt. Fadde-ra néztem, láttam rajta, mennyire megrökönyödött brajah viselkedésén. Reméltem brajah és a magam érdekében megmarad inkább szövetségesünk.
Brajah az ajtó felé indult megvártam míg hallom a lépcsőn lábai neszezését, s csak aztán kezdtem el beszélni.
- Nos köszönöm Erica, hogy félre tetted ellenségeskedésedet, és hajlandó voltál szövetségre lépni velem.
- Brajah miatt ne fájjon a fejed még elég fiatal. Nos nem is tudom hol merre kezdjük szerintem elég fáradt vagy, s én is egy csöppet.
- Szóval ha gondolod aludhatnál az egyik vendég szobában van fürdő szóba is.
- Ha kipihented magad akkor meg folytathatnánk, és ha eszedbe jut valami amiben segíthetnék szólj nyugodtan.
+Hm remélem itt szeretne lenni azthiszem jól esne.

by **Erica Fadde** Vas. Május 24, 2009 8:22 pm

Brajah érkezése nem lepi meg, a stílusa viszont annál jobban. Persze ezt igyekszik nem kimutatni, kezeit karba teszi, és hátrál egy lépést, hogy kikerüljön a tűzvonalból. Mikor Nathaniel Sonyának hívja a fiú előtt, nyugalom árad végig rajta, és bizalma a férfi felé kicsit megszilárdul.
A fiún végignézve nem tartja lehetségesnek, hogy valaha is meg lesz nevelve, de látszólag a férfi nagyon komolyan veszi mesteri státuszát. Mikor Brajah elkullog a kávéért, megejt egy rosszalló fejcsóválást, aztán visszaül a fotelba.
- Mennyi ideje ismered? Bármennyi is, elismerésem, hogy még mindketten éltek.
Ujjaival dobolni kezd a karfán, közben körbe-körbe forgolódik ültében, és gondolkozik, hogyan is tovább. Gondolatai visszavándorolnak kedvenc pisztolya és egyéb szépségei felé, de értelme nem lévén kihessegeti őket gondolatai közül. Egyébként is, most kapott egy hasznos segítőt, nem kellene rögtön eljátszania... van még arra ideje bőven.
- Ugyan, semmiség. Végtére is... én is ember vagyok... vagy mi a szösz.
+ Vagyis ha akarok, tudok az is lenni holmi őrjöngő förtelem helyett.
Elmosolyodik a gondolaton, aztán elhúzza a száját és a fáradtságon gondolkozik. Igen, fáradt, ez kétségtelen.
- Nem bánom. Ha nem zavarok, akkor maradok éjszakára.
Későn jut eszébe, hogy talán kicsit udvariasabb is lehetne, pláne valakivel, aki az egyik őse lehetne. Feláll, és zavartan mered a padlóra, aztán a férfira.
- Sajnálom... szóval úgy értem, hogy köszönöm a meghívást.
Tesz pár lépést az ajtó felé, feltételezve, hogy arra indulnak majd el, de pár lépés után megáll, és újra Nathanielre néz.
- Rendben, majd gondolkozom rajta. Egyenlőre nem jut semmi eszembe, de ez nem marad így örökké.

by **Brajah Tentraue** Vas. Május 24, 2009 8:36 pm

Felért a lépcsőn...Fentikicsit újabb talán amerikai stílusban épült konyha tárul elé.
+Takaros kis konyha,de vajon merre van a kávé?
+Áh itt van...
Beindítja a kávéfőzőt, halkan puffog magában.
Leül a konyhaszékre.
+ Vajon ezek mitt itt turbékolnak itt lent?
+Valamit titkol előlünk ez a lány.
Közben jelez a kávéfőző.Szolid hangon leüvölti:
- SONYA KÉRSZ TE IS KÁVÉT ?!
Nem hangzik válasz...Elindult lefelé,ugyanaz a látvány fogadta...Mintha azóta megdermedtek volna s egy szót se váltottak volna egymással.
-Megjött a finom forró kávé.

by Vendég Vas. Május 24, 2009 10:00 pm

+Oh ez az örökös kölök. Mindenesetre elvettem a kávét, közben Erica szavain gondolkodtam.
- Sonya nem vagy udvariatlan és nemgond.
- Reggel elkel mennem a boltomba estig ki se mozdulok.
- Brajah érezd magadat otthon holnap majd kitalálsz valamit, örülnék ha a mágusok 678. könyvében átvennéd az "alapvető trükkök eltűnések esetére" fejezetet.
+Hm tényleg komolyan venném ezeket a mágusos dolgokat?!
Miközben ezeken morfondíroztam elindultam kifelé az ajtón, felkeresni az eggyik szabad szobát.
Egy szép tágas napra néző szobácskára esett a választásom. Gyönyörűen díszített
francia ágy volt benne, s a falakat olajfestmények tarkították.
Közben Brajah elment a maga háló körlete felé eléggé lehangolt ábrázattal.
- Arthanaus bellator. +Elmondtam egy régi varázsigét hogy kis tanítványom tuti ne halhassa amit beszélek sonya-val tiszteletben tartottam a vadászt.
-Nos most már nyugodtan beszélhetünk.
- Erica hozok neked törölközőt, tiszta ruha is akad uniszex.
- És szeretném ha tudnád tényleg nem gond hogy itt vagy, most magadra hagylak s aludj kellemesen.
+Gyorsan elmentem a saját szobámba előkerítettem pár ruhadarabot ahogy ígértem a fürdőbe mentem leraktam a szekrényre, a tiszta törülközővel egyetemben.
Majd a másik fürdőbe mentem, s a zuhany alá álltam miután levetkőztem.
Jólesett a forró meleg víz. Amikor végeztem felvettem egy köntöst és a szobámba mentem épp láttam ahogy Fadde becsukja a másik fürdő ajtaját.
Kedvem lett volna utána menni de az nem lett volna korrekt inkább elrohantam gyorsan a szobámba.
megszárítottam magam felkaptam valami ruhát és befeküdtem az ágyba, hamar elaludtam. Érdekes álmaim voltak.

+Arra ébredtem, hogy a varázslat melyet magam találtam ki felébreszt és én kiesek az ágyból. Digitális órámon 6:30 volt, a munka ára.
Felöltöztem megfésülködtem és épp indulni akartam mikor eszembe jutott Sonya.
az előszobában írtam egy cetlit hogy ha szeretne beszélni velem ugorjon be a könyvesboltomba, gondosan a papírra tettem a kocsi slusszkulcsát és elmormogtam egy varázsigét, hogy ha Fadde lefelé jön a kulcsomó élesen ragyogjon fel, nehogy megöljön, hogy eltüntettem.
Kuncogva léptem ki házam ajtaján. Beültem a Dzsipembe gyújtást adtam és kellemesen hallgattam a duruzsoló motor békés hangját, a távolban felvillantak a napfény első sugarai.

by **Erica Fadde** Vas. Május 24, 2009 10:23 pm

Miután visszautasítja a kávét, a fiú újra gyorsan el lesz hajtva. Értetlenül néz utána, bár a hiánya nem zavarja különösebben.
Elindulnak, Erica sejti, hogy a szobája felé, úgyhogy izgatottan követi a férfit. Mikor beérnek a hálóba, mindenféle kifejezés eltűnik az arcáról. Olyan, mintha egy régi kastélymúzeumban lenne, vagy még annál is több, még csak hasonlót sem látott. Első megdöbbenése után áhítatos mosoly ül ki arcára. A férfi mondataira csak bólogat, közben párszor körbejárja a szobát. Mikor hallja a távozó lépéseket, megfordul gyorsan.
- Köszönöm!
Elmegy az ajtóig, és egy darabig követi szemével a távozót, aztán lehuppan az ágyra, és gyerekesen rugózni kezd rajta.
Mikor a beígért ruhák a helyükre kerülnek, és ő kijátszotta magát az ággyal, elindul megfürdeni. A feje még mindig hasogat az ütéstől kissé, csak reménykedik, hogy reggelre már semmi nem marad a fájdalomból.
Mikor elkészül, visszamegy a szobába, és minden bútort tüzetesen átvizsgál és a legapróbb részletekig a fejébe vés, hogy legalább az emlékük megmaradjon. Utána befekszik az ágyba, és még egy darabig a sötétben is a szobát kémleli, majd elalszik.

Reggel a vakító napsütésre kel, ami cseppet sem zavarja, legalább megbizonyosodik róla, hogy az éjszaka alatt nem került vissza saját ágyába. Kikel nagy nehezen az ágyból, felöltözik és kimegy a szobából, hogy a félbeszakadt megbeszélés tovább folytatódhasson.

*Folytatás a 'Régi könyvesbolt'-ban

by **Brajah Tentraue** Szomb. Május 30, 2009 7:47 pm

*Reggel 10:30*
Átfordul másik oldalára, egyik szemét ki nyitja s halkan magába mormolja.
- Vajon hány óra lehet
+ Jesszus már fél 11
Lassan kikecmereg az ágyból...Jóízűt aludt. Viszont a kávé hatását egyáltalán nem érzi/érezte.
Leteszi lábát az ágy mellé keresve papucsát mintha otthon lenne.Ekkor jut eszébe hogy hiszen nem is otthon van.
Kilép a szoba ajtaján,letántorog a lépcsőn.a falon észreveszi a kis cetlit.
- Na hát ezek már a könyvtárban vannak.
Lemegy s kórosan kutat reggeli iránt.Látszik hogy Damies gondolt rá.Egy bögre tea s egy tányéron pikánsan elkészítve a szokásos adag rántottája.Telepatikusan küld egy üzenetet Damies-nek
" Köszi drága Damies hogy gondoltál rám.Én elvesztem volna a lakásodban reggeli után kutatva Blink

"
Komótosan befejezte az étkezést.
+ Na megyek körbe nézek a városban.
Elindult az ajtó felé...De eszébe jutott hogy mit csináljon a lakással.Ott állt a bejárati ajtó előtt tanácstalanul mikor meglátta a kalaptartón a kis cetlit amin ez állt

"Jobbra 3 Balra 2"
Lépett 3lépést jobbra és 2lépést balra.Egy kis kulcsos dobozzal és egy újabb cetlivel találkozott szembe.
Az újabb cetlin ez állott apróbetükkel.
"Szia Brajah remélem kellemesen aludtál,gondoltam hogy tanácstalan leszel a ház zárvatartásával kapcsolatban,és a reggeli-t illetve is,ezért rá szántam pár percet.Remélem ízlett a Rántotta. Üdv Nathaniel"
Magához veszi az ajtó kulcsát s elindul felé.Kilép,bezárja majd elindul a városba...

by Ajánlott tartalom

Kis kastély

Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Válasz.

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély

Re: Kis kastély