Isabella Turnblack

by **Isabella Turnblack** Hétf. Aug. 02, 2010 10:45 pm

Név: Isabella Turnblack
Nem: Nő
Születési dátum: 1990.03.04.
Faj: Vérfarkas
Külső tulajdonságok: Hosszú barna haj és mandula vágású szemek. Vékony testalkat és alacsony termet (165 cm) jellemzi.
Belső tulajdonságok: Rendkívül zárkózott és visszahúzódó. Kerüli az emberek társaságát. Nem érdekli, hogy kit és mennyire bánt meg, mivel az emberek sem foglalkoznak vele, de nem hiányzik ez neki.

Tulajdonságok:
-Erő: 6
-Ügyesség: 8
-Állóképesség: 10
-Modor: 2
-Megjelenés: 7
-Észlelés: 6
-Intelligencia: 8
-Felfogás: 7
-Szerencse: 4
-Lélekjelenlét: 3

Hátterek:
-Anyagi: 2
-Befolyás: 1
-Haver: 1
-Rejtőzés: 3
-Fétis: 2

Előnyök:
-Egyensúlyérzék/macskaügyesség (1)
-Higgadt (3)
-Árulkodó érzelmek (2)
-Szerencsés (3)

Hátrányok:
-Lustaság (3)
-Rémálmok (1)
-Ízletes vér (3)
-Sötét titok (1)

Adottságok:
-Atlétika: 4
-Éberség: 3
-Empátia: 3
-Irányítás: 1
-Helyismeret: 2
-Kézitusa: 2
-Kifejezőkészség: 2
-Kitérés: 3
-Mefélemlítés: 3
-Rászedés: 2

Képzettségek:
-Állatidomítás: 2
-Biztonsági rendszerek: 4
-Illemtan: 1
-Lopakodás: 2
-Lőfegyverek: 3
-Túlélés: 4
-Vezetés: 5

Ismeretek:
-Humán tudományok: 3
-Hackelés: 1
-Politika: 2
-Pénzügy: 2
-Jog: 2
-Nyelv: 1
-Nyomozás: 2
-Orvostudomány: 2

Egy kis görög városban születtem nem messze Athéntól, ahol életem legnagyobb részét töltöttem. Nem várt baba voltam, de miután megszülettem nagyon örültek nekem. Mindent megadtak amit csak tudtak. Mivel rám sem számítottak édesapám azt mondta kizárt, hogy testvérem legyen.
Amikor hazakerültem a kórházból mindenki nagyon örült nekem. Apám az egész rokonságot összehívta az érkezésemre.
Ahogy egyre nagyobb lettem, a kíváncsiságom is nőtt. Édesapámmal nagyon sok időt töltöttem. Egy kis szerelő műhelyben dolgozott, ahova sokszor magával vitt. Nagyon szerettek engem a munka társai és én is szerettem őket.
Aztán amikor nagyobb lettem táncolni kezdtem egy művészeti iskolában és már kevesebbet tartózkodtam apám munkahelyén.
18 éves voltam, amikor tűz ütött ki a házban. Én még aludtam. Reggel volt már, és mint később kiderült apám főzni próbált, de nem sikerült. Még édesanyám is a szobában volt. Atyám kiabálására riadtam fel és rohantam ki egyenesen anyám szobájába. Ott már az ágy szélét a lángok nyaldosták, én pedig nem tudtam mit csináljak. Lerohantam a földszintre és a telefonhoz siettem. Kihívtam a tűzoltókat, aztán rohantam ki a házból. Amikor kiértem édesapámat sem találtam. A tűzoltók azt mondták, hogy mindketten odavesztek.
Én dolgozni kezdtem egy közeli étteremben és nemsokára egy lakást is kivettem. A szüleim hagytak rám egy kis pénzt, amiből megtudtam venni, amit kell. Most New York egyik kis lakásában élek és táncot oktatok. Szeretem ezt csinálni, mert úgy érzem a tánccal több vagyok, mint egy egyszerű ember.
Egy nap éppen edzésről jöttem haza. Nem szoktam az erdő mellett jönni, mert attól mindig valamiért irtózom. Utáltam az erdőt és ezt mindig elmondtam mindenkinek, akivel találkoztam. Nos egyszer nagyon siettem és arra kellett jönnöm. Már hallottam hangokat hamarabb is a mélyéről, de nem törődtem vele. Mentem tovább. Aztán a semmiből egy állat ugrott elém. Először nem tudtam mi az, de most már tudom, vérfarkas volt. Ezt is leírták, mint sok más mindent, de persze nem ez történt rögtön. Megijedtem. Elfutni nem mertem. Ahhoz nem voltam elég bátor. A lábaim a földbe gyökereztek. Átkoztam magam, amiért nem a hosszabb utat választottam. Tudtam, hogy a rövidebb úton kellett volna jönnöm, de nem tettem. Nem. Ahhoz már túl fáradt voltam. Sosem akartam elkésni egy szülinapról sem. És mivel most a barátnőm huszadik szülinapját ünnepeltük, nagyon fontos volt. Nem akartam lemaradni róla.
Majd a következő pillanatban nekem esett. Tépett-szaggatott, ahol csak ért. Fáztam. És fájt mindenem. Vártam, hogy meghaljak és véget érjen ez a keserves kín. De egyszerűen nem akarta befejezni. Láttam a szemében megcsillanó vágyat, hogy öljön. Hogy megölhessen. meg akartam könnyíteni a dolgát és meghalni. Meg akartam halni. Tudtam, ha meghalok vége a kínnak.
Aztán messziről puska dörrenését hallottam az állat pedig elfutott. Csak feküdtem egy helyben, de nem sokáig, mert elájultam.
Amikor felébredtem, egy faházban találtam magam. Nem tudtam ki vitt oda, de nem voltam rá kíváncsi csak haza akartam menni. Egy levelet is kaptam, ami elmagyarázza mi lettem és mit kell tennem. Az oldalamon egy karmolás éktelenkedett, a combomból pedig egy hatalmas darab ki volt harapva. Mindenem fájt.Próbáltam lábra állni, de a padlóra zuhantam. Úgy éreztem, soha többet nem állok lábamra. felvettem az ágyról a levelet és kinyitottam. Ott ültem a földön és olyan dolgokat láttam, amiről azt hittem csak filmekben léteznek. Nem hittem a levélnek. Az egészet csak egy viccnek gondoltam. Biztos valaki szórakozik velem, bár az állat támadást nem tudtam mire vélni. A zsebembe gyűrtem és haza indultam. Az első átváltozáskor kicsit megijedtem minden olyan más lett. Talán kicsit szédültem. Aztán reggel megint emberként ébredtem. Éreztem a szagokat az erdőben. Azt is ami kilométerekre volt. Ezután próbáltam mindent úgy csinálni ahogy azt megmondták, de nehéz volt. Ott maradtam a házban, mert nem akartam ilyen szörnyetegként emberek közelébe menni. Féltem, hogy bántanám őket, mint az amelyik engem megtámadott. Úgy döntöttem, jó lesz nekem itt, az erdő mélyén.