Őrségi Minóra

by **Őrségi Minóra** Csüt. Május 14, 2009 4:43 pm

Név: Őrségi Minóra
Nem: nő
Faj: vámpír
Kor: 25 (+250)
Született: 1734
Meghalt: 1759

Koncepció: Tőzsdézik.

Természet: Míg élt kedves, gondoskodó, kissé magának való volt. Ezek nyomokban fellelhetőek még benne, de most már határozott, magabiztos, céltudatos és kegyetlenül elsöpri azt, aki betart neki. Mindig megszerzi azt amit akar! Általában higgadt, nehezen lehet kihozni a sodrából.

Viselkedés: Szereti megismerni mind a barátai, mind az ellenségei erősségeit és gyengéit! Mottója: Sosem lehet tudni!
Elég bosszúszomjas típus, de semmit sem kapkod el, hisz az idő neki dolgozik. Sosem felejt, és amikor a legkevésbé számítanak rá, lecsap!

Tulajdonság:
- Erő 8 /+2 SzEP-ból/
- Ügyesség 7 / 9 (+2 Gyorsaság)
- Gyorsaság 6 / 10 (+4 Gyorsaság)
- Észlelés 6 / 10 (+4 Jelenés)
- Állóképesség 6 / 10 (+8 Szívósság)
- Modor 10 /+2 SzEP-ból/
- Intelligencia 8 /+2 SzEP-ból/
- Megjelenés 8
- Lélekjelenlét/Akaraterő 8 /+2 SzEP-ból/
- Szerencse 7
alap: 62; +8 SzEP-ból

Előnyök:
- Éles érzékek (1 pont)
- Egyensúlyérzék/Macskaügyesség (1 pont)
- Látnoki Képesség (3 pont)
- Nyelvérzék (2 pont)

Hátrányok:
- Rémálmok (1 pont)
- Kereszt iszony (3 pont)
- Tükörkép nélküli (1 pont)
- Fóbia (2 pont) /pók iszonya van/

Hátterek:
- Anyagi háttér: 5
- Befolyás: 2
- Szövetséges: 1 /a jogászom neve: Rudolf Tot /+1 a SzEP-ból/
- Csatlós: 1 /az inasom neve: James Red/
- Kor: 2
- Státusz: 2

Képességek:
Adottságok:
- Atlétika 4
- Éberség 3
- Irányítás 4
- Kézitusa 4
- Kifejezőkészség 3 (Spec: társalgás, sugalmazás)
- Empátia 4 /+ 4 a SzEP-ból/
- Kitérés 3 (Spec: harcművészek) /+3 a SzEP-ból/
Képzettségek:
- Vadászat 4
- Közelharc 4
- Lopakodás 3
- Illemtan 3 /+3 a SzEP-ból/
Ismeretek:
- Nyelvismeret 3 /alap: magyar + német, angol, francia és norvég/ +3 a SzEP-ból/
- Pénzügy 5 (Alk.ter: bróker; Spec: Tőzsde) /+2 SzEP-ból/
- Humán tudományok 2
- Természettudomány 3 (Alk.ter: pilóta; Spec: repüléstan) /+2 SzEP-ból/
- Okkultizmus 3 /+3 a SzEP-ból/

Misztikus Képességek:
-Bestia 2
-Gyorsaság 2
-Jelenés 4 (Kiélezett Érzékek, Auralátás, A Lélek Lenyomata, Telepátia) /+2 a SzEP-ból/
-Szívósság 4 / a SzEP-ból/

Szabadon elkölthető pontok: 0 pont --> Kor: 25/0 SzEP

by **Őrségi Minóra** Szomb. Május 16, 2009 4:43 pm

(1758)

Külső tulajdonságai:
Körülbelül 168 cm magas, sportos testalkatú nő. Kifürkészhetetlen gesztenyebarna szeme van és a tekintete olyan átható és sokatmondó, hogy gyakran elég egy pillantás amivel mindent elmond. Hosszú hullámos barna haját hagyja lágyan leomolni a hátára és csak néha tűzi fel egy-egy csattal. Bőre világos, akár a hó. Folyton mosolygós ajkát halvány rózsaszínre szokta festi, amivel csak jobban összezavarja az embereket, mert így kevésbé tűnik veszélyes nőnek. Pedig nagyon is az! Körmeit francia stílusúnak szereti, amiknek a felső részét mindig más színűre festi. Otthon a kényelmes általában sötét árnyalatú ruhákat részesíti előnybe. Az irodába elegáns, tiszteletet parancsoló ruhába jár. Egyéb helyekre kihívó és kényelmes ruhák kombinációját szokta felvenni.

Háttere:
- Anyagi háttér: Bár szegény családból származott, az atya, aki elvégezte a beölelését, ráhagyta vagyonát, amit ő ügyesen kamatoztatott az évek során. Mostanában tőzsdézik, és látnoki képességének hála sosem bukik rajta…
- Befolyás: Hatalma üzleti és pénzügyi téren nyilvánul meg. Szavára adnak, sokan keresik a kegyeit tanácsaiért. Adott már pár befolyásos embernek befektetési tanácsot, így vannak adósa különböző területekről…
- Szövetséges: Rudolf Tot, a jogász, akivel családi kapocs köti össze őket. Ő végzi a céges dolgait, bár még kezdőnek számít, de nagyon tehetséges és ügyesen építi kapcsolatait. Ismer bírókat és pár rendőrt is...
- Csatlós: James Red, a hűséges és rendíthetetlen inas. Fiatal kora óta szolgálja és intézi az ügyes-bajos dolgait...

by **Őrségi Minóra** Hétf. Május 18, 2009 7:59 pm

Történetem:
1734. május. 04-én születettem Felsőőr közelében az akkori Magyar királyság és az Osztrák császárság földjén. Édesapám vadász volt, de a terület nagyura eltiltotta a vadászati jog gyakorlásától a népet, így a családom nagyon szűkösen élt. Harmadik gyerekként csöppentem bele e szenvedésekkel teli korba. Két bátyám mellett, hamar meg kellett tanulnom a sarkamra állni és kiállni magamért. Testvéreimmel sokat játszottunk a közeli erdőben, amit én úgy ismertem, mint a tenyerem. Imádtam oda járni, rajongtam az ott élő állatokért, akik valamiért nem féltek tőlem. Talán, mert olyan törékeny kislány voltam és úgy vélték nem jelentek veszélyt. Én is csak egyetlen lénytől tartottam, a pókoktól. És persze a testvéreim előszeretettel riogattak vele. Volt úgy, hogy addig nem mertem lefeküdni, míg anyám be nem nézett az ágyam alá, nincs-e ott egy hatalmas, nyolclábú szörnyeteg. Bárcsak mindig így maradhatott volna! De tudtam, hogy nem így lesz. 1745. telén édesanyám újabb lánygyermeknek adott életet, de a rideg idő és az élelem hiány okozta gyengeség miatt az anyám belehalt a szülésbe. Nagyon kicsi voltam, de óriási bűntudat gyötört. Ugyanis nem tisztán, de láttam előre a halálát. De féltem, hogy boszorkánynak fognak tartani, ezért sem mertem beszélni, és próbáltam elnyomni a képességem. Aztán 1747 őszén, egy nyirkos napon elvesztettem a legkisebb bátyámat is tüdőgyulladásban. Nehéz volt túltenni magamat az újabb veszteségen, de a húgom, Etelka nevelése és a birtokunk körüli teendők könnyen lekötik egy gyermeklány gondolatait. Apám, és bátyám megpróbáltak munkát, ezzel élelmet teremteni nekünk, de ez nagyon nehéz volt abban az időben. Én ezért sem panaszkodtam soha, hanem tettem, amit elvártak tőlem. Bár egyvalamiben nem engedtem! 18 életévem betöltése után, többen is megkérték a kezem, -apám szerint nem is csoda, hisz szerinte én voltam a környék legszebb menyecskéje- de én nem voltam hajlandó férjhez menni! Tudtam, otthon szükség van rám.
Szűkösen ugyan, de szépen éldegéltünk a birtokunkon.
Aztán egyre elviselhetetlenebb lett a helyzet az Alpokalja környékén. Az őrségben lakókra egyre nagyobb adókat vetett ki a vidék nagyura. Aztán 1759-ben az elnyomott nép, -köztük a családom- végül fellázadt és jobbágyfelkelés tört ki. Rimánkodtam, sírva könyörögtem az apámnak és a bátyámnak, hogy ne álljanak a felkelők mellé, de nem hallgattak rám. A kegyetlen zsarnok mindenkit elsöpört, aki az útjába állt. Köztük volt az apám és a fivérem is… Ketten maradtunk Etelkával ebben a kegyetlen világban, amiben mindennapos volt a véres megtorlás és a házak kifosztása. Egy téli estén látomásom volt, láttam, ahogy idegenek törnek ránk. Azonnal fogtam a húgomat és az erdőbe rohantunk, de sajnos meglátták a nyomunkat és követtek minket. Elkaptak, de én foggal-körömmel védtem Etelkát, de így is elragadták. Engem pedig otthagytak a vértől vöröslő hóban.
Máig tisztán emlékszem a dühre és a fájdalomra, amit a húgom miatt éreztem.
Merev testtel feküdtem a jeges hóban, tekintetem elé ködfátyol ereszkedett, szívem is egyre gyengébben vert. Éreztem, hogy közel a vég, de én mégis küzdöttem, Etelkára gondoltam és a köztünk lévő kötelékbe próbáltam kapaszkodni. Az eszmélet vesztés határán voltam, mikor egy hangra lettem figyelmes. Nem bírtam kinyitni a szemem, de a hangból és az illatból tudtam, hogy egy férfi van mellettem.
-Gyermekem…- hajolt közel hozzám, jéghideg arcomon éreztem a leheletét.- Mond csak, szeretnél élni?
~Hát persze hogy szeretnék élni! Meg kell mentenem a húgomat!- kiabáltam, persze csak gondolatban, mert az erőmből csak egy alig kivehető igenre futotta. Hirtelen éles fájdalom hasított belém, levegő után kapkodtam, de mindhiába. Úgy szaladt el belőlem meleg vérem utolsó cseppjével az élet, ahogy a tikkasztó napokon elpárolog a nedvesség a földekről. Végem volt. Lelkem elhagyta porhüvelyét, de valami mégis visszahúzott, talán a kishúgom iránti aggódás. Aztán forróságot éreztem az ajkamon, sós ízt a nyelvemen. Öklendezni kezdtem, majd nagy nehezen, de lenyeltem a kellemetlen folyadékot. Testem görcsösen rángatózni kezdett, ahogy ereimet átjárta a parázsló fájdalom. Legszívesebben üvöltöttem volna, de az idegen nem engedte, tovább csepegtette belém azt a gyógyszert, amitől bár testem szenvedett, de éledezni kezdett. Aztán öntudatlan állapotba zuhantam…

…Egy sötét, de tágas szobában tértem magamhoz. Az ablakok előtti zsaluk nyitva álltak, a holdfénye rávetült a fal mellett álló díszesen faragott komódra. Nem tudom mennyi idő telt el az erdőben történtek óta, de még mindig pokoli fájdalmaim voltak és szörnyen kínzott az éhség. A fejem szörnyen zúgott mikor felültem, ekkor a semmiből mellettem termett egy ötvenes évei körül járó összes hajú, de jóvágású férfi és visszafektetett az ágyba. Egy kelyhet nyújtott felém, amiben vörös, sűrű lé volt. Belekortyoltam. Furcsa, de mégis oly kellemes érzés kerített hatalmába. Mohón inni kezdtem. Sokkal jobban lettem, mire az idegen kivette a görcsös kezeim közül az üres kupát.
-Kérhetek még?- mondtam sóvárogva. A férfi furcsa elégedettséggel nézett rám és önelégült mosoly ült ki az arcára.
-Előbb elmondom ki vagyok, és általam ki lettél.- hangja nyugtatóan hatott rám, még mindig vágytam a kellemes nedűre, de összeszorítottam ajkaimat és figyeltem.
- A nevem Őrségi Jenő, földbirtokos és vámpír.- kezdte. Röviden elmesélte vámpírként élt életét, magányos öröklétét és, hogyan talált rám és tett halhatatlanná. Hihetetlen volt a meséje, de legbelül tudtam, hogy igaz! Végezetül megharapta a kezét és felém nyújtotta. Megborzongtam.
~Hogy ihatnák vért? És ölhetnék embert?- mint egy dacos kisgyermek ráztam a feje, majd megcsapta az atyám –később így szólítottam- vére az orrom és az ösztöneimre hallgatva számhoz húztam a kezét, és szívni kezdtem éltető vérét. Közben csak egy valami járt a fejemben, hogy megkeressem Etelkát és megöljem azokat, kik elragadták tőlem.
Hamar beletanultam az új létembe, atyám jó mesternek bizonyult. Halk, fürge és precíz vadász vált belőlem. Mesterem megtanított a pusztakezes harcra és a dobófegyverek használatára. A kedvenceim a tőrök, kicsik, könnyűek és ha valaki tudja használni, halálosak! Rengeteget tanultam, mindent tudni akartam! Éjjelenként atyám oktatott, nappal a naptól gondosan elzárt földalatti pincében a hatalmas könyvtár öreg könyveit bújtam a gyertyák fényénél. Ez idő alatt az atyám iránti odaadás és tisztelet jelképeként felvettem az Őrségi nevet.
Aztán pár év eltelte után a mester híreket kapott, így egy tiszta holdfényes éjszaka megtaláltuk azokat, akik a halálomért voltak felelősek. Kegyetlenül és roppant nagy örömmel játszadoztam, majd öltem meg őket. De a vérüket nem szívtam ki.
~Ezek a férgek még arra sem érdemesek!- köptem le a kitekeredett hullájukat, majd elindultunk megkeresni a húgomat, akit egy közeli birtokra adtak el. Mint két árnyék úgy surrantunk be a szolgaszállásra és hoztuk el a testvérem. Egy pár hétig élt csak atyám házában, sajnos el kellett küldeni. Én, mint fiatal vámpír sóvárogtam a vére után. Sosem bocsátottam volna meg magamnak, ha megölöm, így a tanítóm elintézte, hogy jó helyre kerüljön. Ezután én is nyugodtabban tudtam tanulni az új életem fontos szabályait. Persze azért titokban nyomon követtem az életét és támogattam őt…
1848-ban eltörölték a jobbágyságot. Fellendült az élet, az emberek, így mi is sokkal jobban éltünk. Mármint amennyire a mi létünket életnek lehet nevezni. Bár nem fog rajtunk a kor, de magányosak vagyunk. Az atya ezért is teremtett engem és én hálás voltam neki, főleg, mert olyan volt nekem mintha az apám lenne. Az Őrség viszonylagos jóléte az 1914-es évekig tartott. Az őrségiek az I. világháborúban több száz halottat vesztettek, így megcsappant a mi táplálékunk is. Ez idő tájt szörnyű rémálmok és látomások gyötörtek. Láttam egy vadászt, aki megakarta ölni az itt élő vérszívókat, azaz minket. Az atya rám parancsolt, hogy hagyjam el a kúriát és menjek Norvégiába, ahol elrejtőzhetek. Ellenkeztem, de nem tudtam neki nemet mondani. De mielőtt csendben meghúztam volna magam, elintéztem, hogy a húgom leszármazottai Svájcba költözzenek. Alig töltöttem el pár hónapot a fjordok hazájában, amikor megjelent atyám szolgája egy levéllel, amiben ez állt:

„Gyermek!
Ha ezt a levelet olvasod, ott vagyok, ahová hosszú idő óta tartoznom kéne. Egyszer az öröklétnek is vége szakad, így ne búsulj, de légy mindig résen és sose bíz senkiben!
Halálom esetén szolgámnak megparancsoltam tegye pénzé értékeimet és helyezze be őket egy svájci bankba a te nevedre. Okosan használd a vagyont és gyarapítsd, hogy gondtalan öröklétet biztosíthass magadnak!
És ne feledd, amit tanítottam: Légy láthatatlan, légy kiszámíthatatlan és légy egy lépéssel mindenki előtt!
Atyád”

Tehetetlen düh fogott el miközben olvastam, bosszúra szomjaztam, de tiszteletben tartottam teremtőm akaratát, így egyelőre a bosszút elnapoltam, de sosem felejtettem el!
~Ha nem is tudom megölni azt, aki atyámmal végzett, megölöm az utódait!- esküdtem vérbosszút, majd neki kezdtem tervem megvalósításának, ami a pénzszerzés volt. Mert egyet jól tudtam, bármennyire is tagadják az emberek, a szemükben a pénz az isten. És akinek sok pénze van, az maga is istenné lesz, ezáltal pedig mindent megtehet!
Hát vállalkozásba fogtam, alapítottam egy kis halászati céget. Nagyon szépen ment az üzlet, jól éltem, szerencsére a fjordok között alkalmanként eltűnt egy-két ember, így feltűnés nélkül vadászhattam.
Aztán 1939-ben Berlinbe utaztam a II. világháború kitörésekor. Egyszerűen, csak változatosságra, kalandra és kihívásra vágytam a Norvégiában töltött unalmas és főképp egyhangú évek után. Látomásaimnak hála jól tudtam mit kell tennem. Beálltam Horace Greeley Hjalmar Schacht dr. német politikus és bankár, a Reichsbank elnöke, a Német Birodalom gazdasági minisztere mellé asszisztensnek. Zseniális pénzügyes, akitől rengeteget tanultam. Együtt dolgoztuk ki Hitler gazdasági és pénzügyi rendszerét. Tökéletes munkának bizonyult, mert tudtam, hogy ez az ember, árulóvá fog válni, így főképp éjszaka dolgoztunk. Persze én saját zsebre is dolgoztam, a vagyonom a független svájci hegyek közt biztos helyen volt. Aztán 1944-ben Herr Schachtot letartóztatták, fogtam a sátorfámat és Nagy-Britanniába a ködös London városába tettem át székhelyemet. A háború után nem volt könnyű a helyzet, majd a 48’ Olimpia után jobbra fordultak a dolgok. A városba fellendült a pénzügyi, tőzsdei, biztosítási, jogi kereslet, így én kamatoztatni tudtam a tehetségemet. Tőzsdézni kezdtem, hamar a legjobbak közé kerültem. Egyre jobban megnehezítette az életemet az éjszakai lét, kellett egy szolga, aki a nappali ügyeimet intézi. 1981-ban egy esős napon találkoztam egy lelenc fiúval, aki tökéletesen megfelelt nekem. Tizenhat évesen még elég befolyásolhatóak az emberek és roppant hálás volt, hogy dolgozhat és fedél kerül a feje fölé. Hamar ügyes és hűséges komornyikommá vált, de hogy biztos legyek a ragaszkodásában elvégeztem rajta egyszer a vérkötelék szertartását. James Red azóta is fő bizalmasom és nappali védelmezőm. Aztán látomásaimnak hála, megtudtam, hogy eltörlik a Greater London Council-t. Ez nekem nem kedvezett, így úgy döntöttem ismét odébb állok.
1985-ben Franciaországba, Lyonba, azon belül a Part-Dieu városrészbe költöztem. Úgy határoztam, ez megfelelő hely lesz egy időre, így Lyonban megalapítottam az első tőzsdét, amely azóta is a legrangosabbak közé tartozik. Végre közelebb kerülhettem Etelka leszármazottaihoz, és szemmel tarthattam a sorsuk alakulását. Igaz sosem tévesztettem teljesen szem elől őket, de így sokkal többet megtudtam a kilenc éves -mondhatni unokaöcsémről- Rudolf Totról is. Titokzatos, távoli rokonként küldtem nekik a pénzt és támogattam a fiú tanulmányait. Kiderítettem, hogy jogásznak készül. Éreztem eljött az idő, hogy találkozzam húgom vérével. 1999-ben elintéztem, hogy bekerüljön Lyon III : Université Jean Moulin-ba, hogy ebben a neves iskolában tanulhasson. Már gyakorlott vámpírkánt tudtam szabályozni a vér iránti vágyamat, így Rudolfot gyakran meghívtam a lakásomba, aki a tanulmányai alatt sokszor el is jött hozzám. Láttam, hogy imponál neki, a gazdagságom. Okos és kíváncsi fiatalember lévén hamar rájött, hogy valami nincs rendben velem. Így egyik éjjel hosszas beszélgetésbe kezdtünk. Elmondtam neki a családom és az ő őse, Etelka történetét. A fiú furcsa mód egész jól fogadta a történetet.
~Hát igen, a mai világban már nem félnek az éjszaka lényeitől, pedig jobban tennék!- gondoltam, mikor Rudolf egy hetyke vállrándítással nyugtázta, hogy vámpír vagyok. Talán először nem is hitt nekem, de az egyik hosszú hétvége után, -amit otthon töltött Svájcban- ismét felhozta a témát. Azt mondta, hogy a közel kilencvenéves mamája mesélt neki egy családi legendát egy régi őséről, akit a halálból visszatért testvére mentett meg. Láttam a fiú szemében a kételyt, de a félelem is megcsillant bennük. Rávilágítottam neki, hogy eddig is támogattam, és ha ő segít nekem, én is tovább segítek neki. A fiú belement az alkuba és én örültem, hogy találtam magamnak egy megbízható szövetségest Rudolf személyében. Jól kitanítottam a fiút a mi fajtánkra, hogy bármiben a segítségemre lehessen… 2007-ben a fiú befejezte tanulmányait, majd visszatért Svájcba egy jogi céghez, hogy gyakorlatra és befolyásos barátokra tegyen szert. Közben látomásaim kezdtek lenni egy emberről, láttam, ahogy az éjszaka teremtményei után vadászik. Tudtam, hogy csak is az atyám gyilkosának leszármazottja lehet. Eljött a bosszú ideje! Tudtam, hogy hol keressem, Svájcba Martigny közelébe kell kutatnom. Rudolffal az üzleti dolgaimat, Jamessel az új házamat készítettem elő...
Aztán 2009 egy sötét hajnalon megérkeztem egy új, eddig ismeretlen helyre, hogy egy régi eskümet bevégezzem!
~De csak mindent szép sorjában!- álltam démoni mosollyal az új kúriám ajtajában a szürkülő égbolt alatt. Majd mielőtt előbukkanhattak volna a hegyek mögül az első napsugarak, könnyed léptekkel bementem és eltűntem az óriási ház sötét gyomrában…

by **Őrségi Minóra** Hétf. Május 18, 2009 8:13 pm

Felszereléseim:

- A kúriám:
Őrségi Minóra 71984710

- Subaru Legacy:
Őrségi Minóra Kocsi

-Egy Dornier 328 Jet repülőgép (arra az esetre, ha gyorsan kell költöznie.)
Őrségi Minóra Repl

- Egy HTC (Vox) S710 mobiltelefon, ami egyben miniszámítógép is
Őrségi Minóra Telefoni

- Van egy tágas irodája a Tőzsdepalotában
Őrségi Minóra Szoba1

- Kunai (Dobókés)
Őrségi Minóra Fegyver

by **Kenma Kinjou Shibuk (Ted)** Kedd Május 19, 2009 2:35 pm

Üdv Minóra

Mivel rendelkezel Kor 2. Háttérrel ezért ez a opció a alap Szabadon Elkölthető Pontokon felül +25 SzEP-vel rendelkezel.

Mesélő írta:
Kor

Típus: Vámpír

"Ivreh sóhajtott egyet bár erre semmi szüksége nem volt; megtanulta értékelni az ebben rejlő iróniát. Ha valaki több mint háromszáz éve él az élőhalott Vértestvérek tagjaként, akkor ott próbál meg néhány könnyedebb pillanathoz jutni, ahol sikerül. Végigpillantott a sakktáblán, gondolatai ismét Gabrielle és a kettejük között zajló játszma felé terelődtek és megmozdította egyik gyalogját- aki egy bizonyos tajpeji beszállítót jelképezett-, hogy leüsse vele Gabrielle futóját- egy gépromboló kultusz vezetőjét Trinidadon. Az Ölelés óta Ivreh nemcsak a türelemben gyakorolta magát.
A legtöbb vértestvérnél hosszabb ideje élsz már vámpírként; elég ideje ahhoz, hogy álhatatlan, halálos fajtád többi tagja Öregnek tartson."

Ez a Háttér nem feltétlenül csak az éveid számát jelöli: megmutatja, mennyi időt töltöttél ébren. Ha esetleg valóban elszunnyadnál, akkor még annál is öregebb lehetsz, mint amennyit ez a Jellemző mutat…
Minden egyes pont, ami a karakter Kor Hátterén van, egy bizonyos mennyiségű további szabadon elosztható pontot jelent, ami nagyobb bölcsességét jelképezi. Ez a bölcsesség azonban a karakter Emberségébe kerül. Fontos megjegyezni, hogy a fejlődés nem egyenletes; az igazán ősrégi vámpírok sokkal nehezebben tanulnak fiatalabb társaiknál, ahogyan a pangás lassan megmerevíti őket.

Megjegyzés: Ez a Háttér a mesélők számára szabadon választható lehetőség az öregebb játékos karaktereket szerepeltető krónikákban, és nem kötelező jellegű a korosabb mesélői karakterek számára; olyan Öregeket hozzál létre, akik megfelelnek a történet igényeinek.
Ennek a rendszernek az a szerepe, hogy biztosítsa, a játékosok Öregjei azonos hivatkozási alapokról indulnak, már amennyiben ezt a Hátteret engedélyezed nekik. Ugyan ez a Jellemző elméletben felmehet 5 fölé is (elképzelhetetlenül öreg karakterek esetében), a mesélők a biztonság kedvéért kétszer is fontolják meg, mielőtt megengednék.

1. szint: Koros: legfeljebb 200 évet töltött ébren. +15 szabadon elkölthető pont.
2. szint: Öreg: 200 és 350 év közötti időt töltött ébren. +25 szabadon elkölthető pont.
3. szint: Ódon: 350 és 500 év közötti időt töltött ébren. +35 szabadon elkölthető pont.
4. szint: Tiszteletreméltó: 500 és 750 év közötti időt töltött ébren. +45 szabadon elkölthető pont.
5. szint: Ősrégi: Több, mint 750 éve van ébren! +50 szabadon elkölthető pont.

Úgy érzékeltem ezeket a pontokat nem osztottad el a karakteralkotás során (légy szíves orvosold a problémát)

Valamint itt ragadnám meg az alkalmat, hogy Én is besercegjek ha már Banya bevijjogni szokott.
Az oldalon lévő vámpírok 90%-a nem csak Minóra gyorsan eltüntette a teremtő Atyját, itt jegyezném meg a vámpírok között sokkal szorosabb és néha misztikusabb természetű a kapocs mint a halandó családokban. Az ifjú vámpír az esetek 90% nem véletlen szüleménye hanem az Atyának valami konkrét hosszú távú célja volt a Öleléssel az „Öreg” vámpírok manipulatív bábjátékosok és „gátlástalanul” felhasználják gyermekeiket a magánháborúikban, tehát elég valószínűtlen, hogy egy gyermek túlélje a nemzőjét bár nem példa nélküli. Igen a Atya egy fenyegető manipulatív sikamlós hatalom a Gyermek azaz a JK mögött de ez így van rendjén (nem szoktak elhalálozni), de ha még el is hunyna idő előtt akkor is nagy valószínűséggel felbukkan a Atyának az Atyja és csöbörből vödörbe a vér kötelez elven a gyermek egy még öregebb és valószínűleg még hatalmasabb vámpír hálójába kerül, aki lehet, hogy kevesebb fantáziát lát a gyermekben mint teremtője és éppen ezért lazábban kezeli a létezését ergó kellemetlenebb és veszélyesebb feladatokkal is megbízhatja a ifi vámpírunkat.
Szóval ebbe kell belegondolnia minden szülő és Atya eltüntető vámpír JK-nak…..

by **Őrségi Minóra** Kedd Május 19, 2009 6:00 pm

Rudolf Tot -Jogász-

Külső tul.: 185 cm magas, sportos, de nem kigyúrt állat. Rövid, sötét hajú, jó megjelenésű férfi. Simára borotvált, karakteres arcához remekül illik zöldes-barna szeme, melyben mindig titokzatos tűz ég. Szereti az elegáns ruhákat és a márkás kiegészítőket és a gyönyörű nőket.
Belső tul.: Higgadt, céltudatos és magabiztos. Jól tudja, hogyan nyerjen meg másokat és irányítsa őket. Jó szervező és precíz a munkájában. Kitűnően el tudja magát adni, ezáltal remekül elboldogul a felsőbb körökben is. Utál veszteni és mindent meg is tesz a győzelemért.

1976-ban született a svájci Bernben. Édesapja: Stefan Tot mérnök, édesanyja: Marie-Christine Baur ápolónő.
1982- előkészítő iskola
1984- általános iskolai tanulmányok
1994- a gimnázium éveit a Gymnasium Hofwil-ben végezte
1999- jogi tanulmányait Franciaországban a Lyon III : Université Jean Moulin-ban végzi el. Közben megismerkedik ősének, Etelkának a halálból visszatért testvérével. Ez a legenda generációról generációra száll a fiú családjában, így tudja, hogy a vámpír nem hazudik, és szövetséget kötnek.
2007- visszatér Svájcba egy jogi céghez gyakornoknak. Közben elkezdi kiépíteni a kapcsolatait és előkészíti a terepet Minórának.
2009- beindítja Martigny metropoliszában az Őrségi Zrt. legújabb tőzsdeirodáját.

Felszerelései:
- Bőr aktatáska a fontos iratok számára. + Ebben tartja elmaradhatatlan mobilját, naptárját, diktofonját és egy mini laptopot.
- Egy tágas lakás az egyik felhőkarcolóban.
- Van egy BMW GINA-ja
- Van egy Colt-MK4 fegyvere, amire van is engedélye!

*Készülnek a többiek is és csinálom nemsokára az NJK galériába is a karakterlapokat... Csak gondoltam itt is meglegyen Razz

*

by **Őrségi Minóra** Pént. Május 22, 2009 10:29 am

James Red –Komornyik-

Külső tul.: 198 cm magas, vékony testalkatú, hosszúkás arcú, kopaszodó, őszes hajú és körszakállú férfi. Kékesszürke szemeit jól kiemeli a barnás bőre. Legtöbbször komornyikhoz illően öltözik, fekete nadrág, fehér ing és kesztyű, az elmaradhatatlan csíkos mellény és néha fekete frakk kabát. Nagyon ritkán vesz utcai viseletet, olyankor nem is érez felhőtlenül jól magát.
Belső tul.: Nagy benne a ragaszkodási és a hovatartozási vágy. Megbízható, hűséges és odaadó. Sosem kérdőjelezi meg az úrnőjét, mert az ő szava szent a számára. A gazdájáért akár tűzbe is menne!

1965-ben született Nagy-Britanniában (Anglia) egy London melletti faluban. Apjáról semmit sem tud, anyjáról pedig úgy tudja egy bárban dolgozott mielőtt a világra hozta volna. Anyja rögtön a születésekor árvaházba adta.
1971- általános iskola. Jó tanuló, okos kisfiú, de nagyon magába zárkózik.
1979- megkezdi középiskolai tanulmányait. Nem rossz tanuló, de beilleszkedési problémái miatt sokat csavarog és lóg a tanórák alól.
1981- a 16 éves középiskolai tanulóknak érettségi vizsgát kell tenniük, de ő lázadni kezd és megszökik az iskolából a szerinte szigorú nevelés elől. Ezek után koldulásból és kisebb lopásokból tartja el magát. Majd találkozik Minórával egy sikátorban. Jamest egy újabb lopása miatt egy férfi épp jól el akarja verni, mikor a nő közbelép. A férfit megölte és már vele is végezni akar mikor ő könyörögni kezd és örök hálát esküszik. Mivel a nőnek jól jött nappalra a segítség megkegyelmezett neki, hazavitte és az inasává tette. A vámpírnő jól bánik vele, mindent megkap. Az úrnő abban a nagy kegyben részesítette, hogy vérét adta neki. A fiú most már 100%-an a vámpír bizalmasa és hű alattvalója.
1985- Franciaországba, Lyonba költözik úrnőjével.
1987- elvégez egy tanfolyamot és hivatalosan is inas lesz belőle.
1993- leteszi a pilóta vizsgát, hogy gazdáját bármikor, -akár még nappal is- gyorsan biztos helyre szállíthassa.
2008- elmegy Svájcba Rudolfhoz, hogy Minórának minden szempontból tökéletes otthont válasszanak.
2009- úrnőjével Svájcba költöznek…

Felszerelései:
- Elmaradhatatlan komornyik öltözete, és mindig van egy plusz fehér kesztyű nála
- Egy gáz-spray, amiben szenteltvíz van
- Előjegyzési naptár, amibe úrnője programjait írja
- Egy Mercedes E 320 fekete limuzin, melyet sofőrként használ
- Egy Dornier 328 Jet repülőgép, amit pilótaként használ...

by **Őrségi Minóra** Vas. Május 24, 2009 10:02 pm

Corvinus Egyetemen rendezett bálon viselt ruhám

by **Őrségi Minóra** Hétf. Jún. 01, 2009 9:14 pm

gróf Őrségi Jenő -Atya-

Külső tul.: Körülbelül 180 cm magas, szikár, de arányos testalkatú, ősz hajú, feketeszemű úr. Barátságos, ráncoktól redőzött arca könnyen megtévesztő tud lenni, de éles fekete tekintete mindenkiben tiszteletet ébreszt. Mindig rangjához méltóan, elegánsan öltözik, de sosem hivalkodóan.

Belső tul.: Gyakran csendes és némaságba burkolózó, titokzatos, de mindig odafigyel a körülötte zajló dolgokra és a háttérből irányít.

1297- ben született a Magyar királyság területén, III. András az utolsó Árpád-házi király uralma alatt.
Birtokuk fiúról apára szállt már egész a honfoglaló magyarok óta. Édesapja fontos tisztet töltött be az őrállók között.
A 13.-14. században e területen fontos gyepűrendszer lett, a betörő németek ellen.
1315- a nagy éhségjárványban meghal az édesanyja és a húga.
1319- A Dunántúlon lázadás tör ki Károly Róbert ellen. A zűrzavart kihasználva II. Uros szerb király behatol a déli tartományokba és elfoglalja Nándorfehérvárt. A királyi sereg az őrségi katonák –köztük az ifjú Jenő- segítségével Szalófőnél legyőzi a lázadókat, majd visszafoglalja a Délvidéket.
1327- Károly Róbert jövedelmeinek növelése céljából megkezdi a korábban elidegenített királyi birtokok visszavételét. Bevezeti a harmincadvámot és a bányamonopólium rendszerét. A bányabér egyharmadát megosztotta a földesurakkal, hogy elősegítse az új bányák feltárását. Az Őrségi család, Jenő tanácsára hatalmas vagyonra tesz szert.
1335- a visegrádi királytalálkozón megkötik a cseh–magyar–lengyel szövetséget, ahol Őrségi Jenő, mint a magyar király tanácsadója volt jelen.
1345- Tatár sereg tör be Erdélybe. A székelyek az alpokaljai tapasztalt harcos segítségével kiverik őket.
1347- 1351- Pestisjárványban Európa lakosságának egyharmada hal meg, de az őrségi gróf túléli a kort.
1359- I. Lajos Itáliában a nápolyi-magyar szövetség megújításán dolgozik, és követeket küld, köztük Jenőt. Nápolyban történik meg a beölelése.
1364- A magyar király békét köt a német-római császárral, ekkor a legnagyobb titokban a vámpírrá lett Jenő visszatér ősi birtokaira.
1400- Luxemburgi Zsigmond politikájával magára haragítja Őrségi grófot, aki a bárók legnagyobb részét a király ellen lázítja.
15. század.- megalapítják a városkapitányságok intézményét, ezzel a városokat egységes renddé szervezik.
1432- Az Erdélybe betörő törökök megverik a magyar seregeket. A Gróf menedéket nyújt a csaták elől a harcra nem vágyó Basarab családnak.
1436- Jenő elköveti léte legnagyobb hibáját vámpírrá teszi Vlad Dracult, aki megszegvén a maszkabál hagyományát Havasalföldi birtokán szörnyű vérengzésbe kezdett.
1447-ben Őrséginek sikerül a saját nemeseivel meggyilkoltatni Vladot, így őrizvén meg Káin vérének leszármazottai titkát.
1453- Konstantinápoly eleste és a török terjeszkedés kezdete Európában.
1473- magyar király elrendeli a környékbeli népek összeírását, egyszersmind megtiltja a előkelőknek, hogy a lófőktől vagy a gyalogosoktól adót követeljenek. Az őrségiek helyzete kissé javul.
A 16. század.- az európai reneszánsz és humanizmus, a tudomány és művészetek támogatásának, valamint a reformáció megindulásának kora, ugyanakkor a pusztító vallásháborúk és az amerikai népirtás időszaka is. Ebben az időszakban éri el a hódító Oszmán Birodalom a legnagyobb kiterjedését Európában és Ázsiában. Az őrségiek hazai adókon kívül a töröknek is robottal tartoztak. A korábbi szabadabb státusz maradékaként, külön őrnagy állhatott a németújvári uradalom szervezetében, aki bírói és adóbeszedési jogokkal bírt. Jenő visszahúzódva él birtokán, de a ghoul bíró által mindenről tudott.
1703- 1711- Őrségi vagyonával támogatja a Rákóczi-szabadságharcot.
1759- gyermekévé teszi és bevezeti a vámpírlét rejtelmeibe Minórát.
1769- támogatja szakszerű orvosképzést Magyarországon, főképp a vérrel kapcsolatos kutatásokat.
1808- A pozsonyi országgyűlésen a VII. törvénycikkbe iktatták a magyar katonai akadémia , a Ludovika Akadémia megalapítását. a gróf József nádor álnéven indítványozta a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar vonatkozású gyűjtemények létrehozását, amelyhez hozzátartozna a Széchényi Ferenc által 1802-ben megalapított Nemzeti Könyvtár is.
1849- az országgyűlés határozatot fogad el a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásáról és a Habsburg-ház trónfosztásáról. Ezután a Fekete Láng és a többi testvér társaság támogatása által Kossuth Lajost kormányzót elnökké választják.
1900- Az Osztrák–Magyar Monarchiában bevezetik az aranykoronát a forint helyett... A gróf bányái nagy hasznot hoznak neki...
1907- Jenő, Minóra látomására hallgatva a vagyonát a svájci bankokba helyezi. Októberében kitör az amerikai bankpánik.
1914- egy vadász pusztítja az éjszaka lényeit a vidéken. A gróf elküldi tanítványát a vadász látóköréből és az I. világháború elől Norvégiába...

Felszerelései:
- egy alpokaljai földbirtok, rajta egy ódon kastéllyal
- egy pecsétgyűrű, amin a Fekete Láng társaságának a jele
- pálinka kifőzde
- néhány bánya

by Ajánlott tartalom

Őrségi Minóra

Őrségi Minóra

Re: Őrségi Minóra

Re: Őrségi Minóra

Re: Őrségi Minóra

Re: Őrségi Minóra

Re: Őrségi Minóra

Re: Őrségi Minóra

Re: Őrségi Minóra

Re: Őrségi Minóra

Re: Őrségi Minóra