Martigny Ügyészi Hivatal/Bíróság és Levéltár

// 2 héttel a Martinnal való találkozás után //

-Nem Nice, értsd meg nem lehet!-s a férfi közben már pakolászta az iróasztalán az aznapi ügyek összefoglaló aktáit. Mára még volt néhány tárgyalása,s már az is meglepte, ahogy a nő ilyen hirtelen robbant be hozzá,és előállt a kérésével.
-De Noel, fontos információkra van szükségem. Kérlek, ennyit igazán megtehetnél egy régi jóbarátnak...-próbált hatni a férfire, aki már inkább csak felsóhajtott. Tehetetlen volt, ha Nice el akart érni valamit, akkormindent képes volt bevetni.
-Addig úgysem hagysz nekem nyugtot igaz?-kérdezte, mire csak egy fejrántás volt a válasz.
-10 perc múlva kezdődik a következő tárgyalás...-próbált a férfi még így is kibúvót keresni.
-Csak egy engedély, amivel beengednek a levéltárba.Egy kártya egy aláírás, bármi megteszi...-s megeresztett egy tőle szokatlan de annál hatásosabb bocipillantást.
-Nem áll jól neked ez az álszerénység, mert tudom, hogy nem vagy ilyen...de...ettől még hatásos...-mosolyodott el szelíden az ügyész.
Az egyik szekrényhez lépett,majd kikeresett egy kártyát, amire gyorsan ráfirkantotta az aláírását, majd odalépett a nőhöz és átnyújtotta, de még nem engedte el.
-De nyugtass meg, hogy nem keveredsz bele megint valami nagy hülyeségbe...
-Ismersz már, nem, Noel?
-De...épp ezért kérem. Mert már túl jól ismerlek...-majd elengedte a kártyát.
-Ezzel beengednek, csak ne verj szét senkit és semmit, rendben?
-Ettől nem kell aggódnod, olyan leszek mint egy ártatlan kiscsikó...-mosolyodott el.
-Persze.-sóhajtotta Noel.
-Jövök neked eggyel...-mondta, majd elindult kifelé az irodából.
-Már a sokadik eggyel...-intett a nő után, majd megrázta a fejét, hogy ő már sosem fog megváltozni, majd mihelyst Nice eltűnt összeszedte és magához vette az aktákat, s rápillantott a karórájára.
~Jesszusom, mindjárt elkések...~kapott a fejéhez, majd ment a tárgyalóba.

**a Levéltárban**

A Noeltől kapott belépővel könnyedén engedték át a biztonsági kapun, odabent teljesen könyvtári hangulat uralkodott, kevesen voltak bent,s még a légy zizegését is meg lehetett volna hallani. Voltak számítógépek, amiken szintén korábbi adatokról lehetett tájékozódni, könyvek,s legesleghátul olya ügyészi akták, amik nem voltak titkosítva, de csak engedéllyel lehetett azokhoz is hozzáférni. Nem véletlenül fordult Noelhez.
Egyenest hátrafelé indult, majd a sorok között kereste a megfelelő dátumot és ügy számot.
-Megvagy...-s halászta le a sorból a tömböt. Beleolvasott. Claus ügye volt benne, hogy ejtették a vádat ellene, lévén semmilyen terhelő bizonyítékot nem találtak. Járt már a patológián is, ahonnan szintén sikerült kikérnie a lezárt korábbi már inkább elporosított aktákat, hiszen a 22 évvel ezelőtti dolgok már inkább csak memoárok mintsem használhatóak, a legtöbb felfogás szerint,ám ő előszeretettel búvárkodott ezekben az ügyekben. De úgy tűnt, nem csupán ő volt az egyetlen, hiszen az aktát valaki mégis csak az asztalára tette. Erre még mindig nem derített fényt, de mindennek megvan a maga ideje. Végig böngészte az ügyet, majd visszatette az aktát.
Eztán leült az egyik géphez,s a meggyilkolt nő adatait kereste elő, jobban mondva az akkori család adatait, amik habár említve voltak az ügyészi aktában is, de humán vonatkozásban is megakart tudni egy keveset, hogy adott esetben megkeresse a hozzátartozükat, de 22 év az csak 22 év, lehet, hogy már nem is élnek...de minden követ meg kellett mozgatnia. Leírogatta a megszerzett információit, majd felállt,s ekkor megszólalt a mobilja. Mindenki felkapta a fejét a hangos csörgésre.
-Igen...-s ment volna kifelé.
-Itt nincs telefonálás!-hangzott a fenygető hang.
-Már itt sem vagyok.-emelte fel másik kezét amorgó szempárra tekitve,s ment is kifelé.
-Talán csak nem rosszkor hívlak?-hangzott a vonal túlsó végén.
-Áh, dehogy csak majdnem kidobtak a Levéltárból, de mondd, mire jutottál...-mondta,s közben a folyosón haladt végig az épületben.
-Úgy tűnik a kis madárkád is kutatni kezdett, habár ő csak a könyvtárig jutott. Regisztrált valami ismerőskeresgélő oldalra, amit aligha értek, az ő korában?!-s a férfi hadarta a maga hülyeségeit.
-És most hol van?-szakította végig határozottan a másikat.
-Nos, úgy tűnik hogy a Park felé vette az irányt, de nem tudom, hogy oda szándékozik e menni, vagy máshova...
-Kösz.-s azzal bontotta is a vonalat.
~Minden bizonnyal valahogymegtalálták egymást Claussal, és felvették a kapcsolatot...máskülönben miért lépne fel egy csevegő portálra...okos...~gondolta,majd lesietett a lépcsőkön,s felpattant a motorra, amit azóta már sikerült helyrehozatnia, a bokájával egyetemben. A Park felé vette az irányt...